Műveim

  Fekete, fehér Egyedül ülök a sötétben. Nem látok semmit, nem érzem a falakat. Nem tudom, hol vagyok, vagy hogy kerültem ide. Fogalmam sincs, mióta lehetek itt. Csak bámulok magam elé… mindhiába. Már nem emlékszem, ki, mi vagyok. Nincs más, csak a nagy feketeség.…

Nem elég!Szent Sors, kinek hálát rebeg az, ki él,ám már ha csak szép életet lát.Ha nincs mi gyötri, gyenge szívebugyrai nem teszik őt pokolba.Hálás vagyok, mert dúlod olyan kevésboldog s örökké megmaradó, időthagyott memóriámat eltöl-tő poros, ép lapok árkos, aljastárát.…

Halott fénySzép, fényes, állandó, te örökkön ésgond nélkül égő csillagom; lángolótűzzel lobogsz... óh nem, de hisz ég a föld,míg csillagom meghalni kész! Még mivan hátra? Mert itt élek ezen hely bússzínén. Sem élet, sem haladás, se fény.

Az utolsó napEljött a nyár, szép az élet,rabból szabad diáknép.Öröm nézni e szép véget,hiszen ez év véget ért.Boldog minden istenadta,lekerült a hátizsákja,felkapta a nyúlcipőt,megkezdte a hajcihőt.És mi mégis táskát hordunk,mert még nem tűnhetünk el,hát kezünkbe régi…